Demeter Zsófia: Öreghegy

Kivonat Demeter Zsófia Öreghegy c. munkájából

Az Öreghegy, mely valóban hegy, hiszen 187m tengerszint feletti magasságig emelkedik, a Velencei-hegység egyik legnyugatibb nyúlványa. Sárga színű köve, melyet több helyen is bányásztak, házalaphoz és a belváros kövezéséhez kiváló volt.

A legismertebb bányája, a mai Bányató helyén volt. A bánya helyét egy reggelre elöntötte a víz: csilléket, szerszámokat elöntve. Így keletkezett a város kedvelt üdülőhelye. Legmélyebb a keleti sarkában, ahol 6-8 méter, vize hideg, utánpótlása ingadozó .

Az Öreghegyet, mely a város legrégebbi szőlőhegye, először Wüstinger József térképezte fel. 1824-ben a Szőlőhegynek ekkor a következő részeit tünteti fel: Túrózsák, Rózsahegy, Középhegy, Külsőhegy, Szélsőhegy, Felsőhegy, Belsőhegy, Rátzhegy, Pestispincék és a Budai úti szőlők . A Felsőhegy elnevezés a szőlőhegy legmagasabb részét, tehát a Millenniumi emlékmű és a Donát kápolna körüli részét nevezték.

1840-ben az Öreghegyet bővítették: ekkortól nyúlik le a Budai útig, s ekkor kerül a Rácheggyel közvetlen összeköttetésbe.

A szőlőhegy nedűit a török korban sem vetette meg a város török lakossága sem.

Evlia Cselebi 1664-ben kétezer szőlőskertről szól, melyeken nyári lakok vannak és két őrtornyot ír le . Hadzsi Musztafa tornyának romjaiból építették a jezsuiták a püspöki szőlők borházát (ma óvoda), a másik őrtoronyra épült a Donát kápolna.

A Donát kápolnát 1734-ben szentelték fel, harangjait 1741-ben. A kápolna építéséhez szükséges téglát a városi téglakemencéből utalták ki.

A kápolnában a misét a jezsuiták szolgáltatták. A mindennapi gondozást pedig a remete végezte. Mária Terézia a Székesfehérvári püspökség felállításakor a megszüntetett jezsuita szőlőket a püspökség birtokába adta .

Hagyományosan Donát napján, augusztus 7-én körmenetet vezettek ide a Felsővárosból és a Belvárosból is .

A kápolnát 1836-ban 1877-ben és 1921-ben tatarozták, 1923-25 között restaurálták. 1927-ben belsejét Kuczka Mihály fehérvári festővel festtették ki . A Donát kápolna a felsővárosi, majd 1939-től az öreghegyi plébániához tartozott,. A kápolnában az utolsó misét Kisteleki Antal öreghegyi lelkész mondta 1944. december 14-én . Benne a háborús időkben lőszert tároltak, amely felrobbant. Helyén sokáig csak egy kőkereszt és egy harang nélküli harangláb állt. 1994-re Schultz István tervei szerint újra fölépítették, augusztus 7-én dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel. Ma már minden szombaton tartanak itt misét, hiszen az Öreghegy mára Székesfehérvár legnagyobb kertvárosi lakónegyedévé vált. A Donát-napi búcsút is felújították, melyen a Noé hegyi Szent István Borrend tagjai zászlaik alatt vonulnak.

A XVIII. század közepétől van tudomásunk öreghegyi remetéről: a Donát kápolna mellett épített magának hajlékot az egyházi hatóságok és a tanács engedelmével. Nála voltak a templom kulcsai is . 1779-ben rendelkezik a püspöki konzisztórium az öreghegyi remeteségről: az akkori remetét, Vendelt elcsapják részegeskedése miatt, pedig már a csőszöknek misét is mondattak vele a kápolnában . Újat fogadnak, de 1782-ben már „vagyonát” leltározzák és jelentik, hogy remete már nem működik. Ekkor szüntette ugyanis meg II. József a remeteségeket.

A kuruc blokád alatt a szőlőket legalább két évig művelni sem tudták a polgárok. 1706-ban maguk a kurucok szüreteltek, a Szőlőhegyben vadászaton ért polgárokat elfogták .

A legnevezetesebb szüret az Öreghegyen az 1707. évi volt, amikor a kuruc blokád alatt csak a kurucok külön engedelmével tudtak szüretelni .

A fehérvári gazdák szinte csak fehér borszőlőt termesztettek, belőle asztali bort állítottak elő. 1732-ben Lotharingiai Ferenc asztalára szállítottak az öreghegyi borból . Elismertebb szőlősgazdák közé tartozott az XX. század elején az Almássy-család, Galambos István, Pénzes Imre, a fehérvári püspökség, és Saára Gyula polgármester. Az öreghegyit jó bornak tartották, bár nem állt el egy évnél hosszabban és nem tűrte jól a szállítást.

Az 1870-es évektől jelentkezett a filoxéra . A szőlő-gyökértetű a régi szőlőket pusztította. Az öreghegyiben is nagy kárt tett. Havranek polgármester a szőlősgazdák megsegítésére hozott létre 1883-ban a Váralján a rovarnak ellenálló fajtákat előállító amerikai szőlőtelepet , ahonnan oltványokkal segítették az újratelepítést. Ugyanakkor francia szőlővesszőket is hoztak a telepítéshez. Az öreghegyi szőlők a XIX. század végére kezdtek regenerálódni. 1895-ben 170, 1913-ban már 405 hektár területen érett a szőlő. A kipusztult szőlők helyén gyümölcsösöket is telepítettek.

A városi polgárság, a hivatalnokok és értelmiségiek a polgármesterrel az élen tavasztól őszig a szőlőhegyi lakban éltek. Ilyen villaszerű, nyaraló- és mulatóhelynek való, ám a gazdálkodásnak is központjául szolgáló villaszerű építmények a Fiskális dűlő és a Máriavölgy szőlőibe épültek. Az Öreghegy nagyon kedvelt nyaraló helye volt a fehérváriaknak, a Bányató pedig a gyerekek kedvence, úszóiskolája .

Öreghegy katolikussága 1936-ban szerveződött egyházközséggé a felsővárosi plébánia fíliájaként. Helyileg az Aranyabulla úti (Budai út) iskolakápolnában miséztek. Önálló lelkészséggé alakult 1939-ben, 1984-től plébánia .

A Máriavölgyi Elemi Népiskolát a Karl villában (Túrózsáki dűlő) helyezték el, amelyet a város 1919-től bérelt, 1924-ben városi tulajdon lett, ekkor bővítették. Hozzá mintakertet csatoltak. 1936-ban renoválták. 1944 őszén megsemmisült.

1934-ig ide tartozott mint tagiskola a Budai úti elemi iskola. 1931-ben kezdte meg a tanítást.

Rádióadót , illetve erősítő állomást a Bányatónál 1939-ben létesítettek.

Az 1930-40-es évek hadi konjunktúrájától hajtott gyártelepítés 1939-ben a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. beruházásával, illetve 1941-ben az Alumínium Gyár Rt. létrehozásával jelent meg az Öreghegy határában. A gyártelepek a világháború után a modern gyáripar bázisai lettek, munkástömegeikkel, lakónegyedeikkel vonzást gyakoroltak az Öreghegyre. A nagyipari centrumok virágkorában, az 1970-es években sajátos életrendet és munkarendet jelentettek a szőlőhegy letűnő és az alvóváros kialakuló életvitele között.

az újjáépített Donát KápolnaAz Öreghegy mai látnivalói a Bányató, a Bory vár, és az Aranybulla emlékmű a Csúcsos hegyen, a Millenniumi emlékmű és az újjáépített Donát kápolna (1994).

Bory Jenő a város sokat foglalkoztatott szobrásza és építésze a Bory-vár építését 1923-ban kezdte el . Ma jelentős látnivalója a Mária-völgynek.

Az aranybulla emlékművet 1922-ben emelték a Csúcsos hegyen. Ez az emlékmű a II. világháború alatt megsérült, 1950-ben eltávolították. Helyére 1970-ben egy szovjet tank került (ott állt 1990-ig). Az Aranybulla kihirdetésének 750. évfordulójára készítette Rétfalvy Sándor a mai emlékművet, amit azonban akkor a Budai úton, az új református templom telkén állítottak fel. Az emlékmű 1990. augusztus 18-án került mai helyére .

A város fennállásának ezredik évfordulójára készült el a millenniumi emlékmű, Kalló Viktor és Skoda Lajos alkotása. 1972. július 15-én avatták fel, azóta épült köréje a Püspökkertváros.

Aranybulla emlékmű Székesfehérvár

Aranybulla emlékmű a Csúcsos hegyen, előtérben az emlékkővel
(a fotó a http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Aranybulla-emlékmű_(Székesfehérvár) oldalról szármaik)

Története

A hagyomány szerint ezen a dombon hirdette ki II. András király 1222. évi országgyűlésen elfogadott határozatot, amely a király és a királyi birtokon lakó népesség jogait és kötelességeit rögzítette. Az aranypecséttel hitelesített oklevél - Aranybulla - a hasonló tárgyú 1215. évi angliai Magna Charta után elsőként született meg Európában.

Ezt az eseményt idézi Rétfalvi Sándor alkotása, amit 1972-ben avattak fel, jelenlegi helyére azonban csak 1990-ben került, mivel a Csúcsos-hegy tetejét egy szovjet tank foglalta el, amely az 1945-ben Székesfehérvárért folytatott harcokra figyelmeztetett.

A fotó forrásoldala érdekességként megemlíti, hogy a környék méltatlanul elhanyagolt. Ezen szeretnénk változtatni 2010. április 17-én amikor egyesületünk tagságával és önkéntesekkel rendbe teszi a környéket, a hegyet. Mindezt fotókkal is dokumentáljuk majd itt a honlapon, a linket ide is beszúrom majd.

Cím

Székesfehérvár Aranybulla sétány